Szemed szemem fényét régen issza
ringató álom sodor hozzám
tépett éjek tisztán
bűnösen
parázsos forrón
didergő hűvösen
minden mi történik
vágyad tékozló tüzében
lehetne élet
bekopognál képzelem
s vágytükörbe nézek
rég ráfagyott a kósza félelem
tükröm cserepe
dermedt bús telet mutat
tükröm maradéka
nyers pozsgás friss fanyar tavaszt
tükröm fénye
gyönyörtől terhes ölelést őrült nyarat
tükröm éle
szomorú őszi temetést
fordult a föld de hányszor
fordult a lét s Te játszol
céltalan életem
végtelen állomására
meg sose érkezem
tudom többé nem jössz vissza
könnyem már föld be sem issza
sírni nem lehet
torkomba szorítom
a képtelen könnyeket.
Kis - aktuális - csiszolás után...
