Partfal
Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!
2014. május 30., péntek
2014. május 29., csütörtök
Unokás vers ébredés után...
miért e becézés
nem is tudomelalszom
megébredek
éjjeli sötétben
s
szorongató veszteségek
árnya lelkemre
fájón
rátelepül
rátelepül
mosolyod
szűri meg
szűri meg
napi hordalékomat
ringó hintában
ringó hintában
Dunánk felé
fel
felrepülve
karomba simulva álmodol
léttitkos
mosolyodat fürkészve
kérdezgetem
ki voltál
s
ki leszel még nekem
Léna Klára
boldogító
örömgyöngyszemem?!
Címkék:
Léna Klára,
vers
2014. május 27., kedd
Kaláris
Kaláris
árokpartra
rétre
hulló
vöröslő gyöngyszemek
káprázatos sora
ártatlanul
hittem
én
ostoba
hittem
én
ostoba
karcsú szálairól
nem jut eszembe
többé
soha
soha
izzó szerelmed
lángos
lávanyoma
kaláris
szirom remegés
bőrömet
pettyező
buggyanó nevetés
nyakamba hulló
fekete sóhajok
pirosban pompázó
vágyódó mondatok
éden
ébren
már gondolni sem merem
széttépi szívemet
valaha még
pipacs sziromban
tobzódó édes szerelem?!
2014. május 22., csütörtök
Májusi sóhaj
Kezembe fognám
csendesen arcod
régi csodák
nyomait
keresve
türkiz
tekinteted
lezárta óvatlan pillanatban
a
szétterülő este
lezárta óvatlan pillanatban
a
szétterülő este
halkan suhantál
észrevétlen
szorosan tartott
szorgalmas világod
szétszakadt
vágyak
visszhangoznak
bennem
létremények
fülemben kering
még
halkuló
szavad
megrepedt falként
omlanak
elfeledett
képek
gyermekmosollyal
átszőtt hosszú évek
áldott kincseit
idézem
ölelésre nyíló
karodban
mindig
volt rejtek
sírást csitító szó
mosoly
sírást csitító szó
mosoly
sziromhullató
májusunk tűzét
elmossák a könnyek
szívtitkaimban
ringatnálak
újra
míg
sóhajunkban
áttetsző angyallá
változol.
Búcsúzom drága barátnőmtől, Ágitól.
Címkék:
Ági,
Búcsú vers
2014. május 21., szerda
Az én májusom
Az én májusom keserű és édes
vígmadárhangos ébredés
margarétán pihenő zöld bogár
sodró
földsárgás
cseppjeinitt
anyám
májusi búcsúzásokat
megállított életek sorát
mellkasomhoz hajlik minden szál virág
arcomhoz szorítok feslő szirmokat
hallom búcsúzó
halkuló
szavad
szavad
hallok lüktető éles hangokat
szellő játszik
csendíti szélharangomat
pezsdül a lég
könnypárából
szikrázón
ég felé
emelkedik
a
Nap.
szikrázón
ég felé
emelkedik
a
Nap.
2014. május 16., péntek
2014. május 13., kedd
Májusi viharban
feketedő égből
leszakadó víztömeg súlya alatt
őrzik magukban
friss
kalászuk
tejes
puha kis szemeit
puha kis szemeit
zuhog
út szélén gyűlő
nyárfavirághabos áradat
nem nézek hátra
hallgatok
a
kint
és
bent
tomboló
minden elmosó viharos
szívzuhogásra...
szívzuhogásra...
2014. május 5., hétfő
2014. május 4., vasárnap
2014. május 3., szombat
Májusi vers - Naplángra ébredek
kelő nap
fényében
megfürdik
szép hajnalom
az
első percvarázs ölel
az
első percvarázs ölel
magához vonz
nehezen enged el
s
átsuhan százszor
néma vizek
néma vizek
messzi partjain
nyurgán fehéren
margaréta bomlott
s
halvány írisz
sejtelmes opálcsoda
illata
hív
új színekkel várt haza a május
táguló szemmel lesem
feslő bomló friss szirmait
feslő bomló friss szirmait
mint hordozzák
hajnali harmat
megbúvó
hűvös könnyeit
megbúvó
hűvös könnyeit
ringanak lágyan
egyedül
párban
csitítják
szívem visszhangjait.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)