Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. október 20., péntek

Ködben

Hatalmas fehér köpeny
részletek
vesznek el a ködben
se
part
se
fények
értelmetlen egésznek
tűnő massza
késhegynyi sugár kellene csupán hogy kifakassza
és
folyhatna
áradhatna
szét az élet


mit is remélek
tegnap
azt
mondtad  meghalsz mára
morzsa élet maradék
gyötör a lét
a
cukor
a
későn érkező falat

kínodban
építesz
feketül körmöd
kalapács kövér súlya alatt

ne haragudjak
ha
szó nélkül veszed a kipát
s
égi
partokon
gyújtasz pipát
és
hogy
legalább
tizenöt percnyi a mosolyommal megtöltött pillanat
mit magaddal viszel
ha filmed
végleg megszakad


tegnap ezerrel sütött a nap
ma
nem látok át hozzád
sejtelmem sincs életben hagytad e magad?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése