Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. október 21., szombat

Korai sirató.... (remélem, hogy az...)


Kerestelek
ma hajnalban is
a
tapadó ködben
előttem jársz
vagy
bujkálsz
mögöttem

semmi sem látszik
csupán
egy
fanyar
sárgán nyújtózkodó legényrózsa
dacol a homályban
lecsapott az ősz
nem hittél a pompázatos nyárban
s
most
széttapossa legszebb szirmait

hinném
itt vagy még s csak súgod
-meghalok-
talán
a
korán billenő ladik
elvitt már az utolsó sóhajig

feljött ma is napod
vagy
falánk felhők tetejére lazán könyökölve
kaján mosollyal nézed
hogy
keresek búcsúztató igéket...

2 megjegyzés: